Hírek

Halassy Melinda (Invázióbiológiai Divízió) kutatócsoportjának eredményeiről számol be a magyar National Geographic. Tovább (Kép: Halassy Melinda)

Aki ügyesen jósol, az tud a leghatékonyabban felkészülni a veszélyekre. Nálunk, az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratóriumban sokan ezen dolgoznak. Tovább (Kép: Reza Estakhrian / Getty Images

A macska- (Feline coronavirus, FCoV) és kutya- (Canine coronavirus, CCoV) koronavírusok, ahogy nevük is mutatja, elsősorban macskákban és kutyákban okoznak fertőzéseket, nyilatkozta a Qubitnek Szentiványi

A mesterséges intelligencia egészségügyben való alkalmazási lehetőségeiről írt cikket az nlc.hu, melyben többek közt Szócska Miklóst, Adatvezérelt Egészség Divíziónk vezetőjét is idézik. Tovább (Kép: Getty

A „Magyar Tudomány Ünnepe és a Magyar tudósok eredményei a rákkutatás területén” című rendezvényen a Nobel-díjas Karikó Katalin mellett a magyar tudomány további öt híres

Szentiványi Tamara, Invázióbiológiai Divíziónk kutatója beszélt a Qubit-en arról, hogy tényleg valós jelenség-e az ágyi poloskák számának növekedése Európában, és ha igen, mi okozza az

A Jazzyn beszélgettek Szócska Miklóssal, Adatvezérelt Egészség Divíziónk vezetőjével. A beszélgetés első és második része meghallgatható itt és itt.

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoportja és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság főszervezésével az idén Szarvason rendezték meg az Eurázsiai Gyep

Megkezdődött a Magyarországon terjedő inváziós emlős- és madárfajok közösségi alapú (citizen science) monitorozása a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet és az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és

A növényi invázió és az élőhelyek feldarabolódása szinte minden ökoszisztémában káros hatással van a biológiai sokféleségre. Kutatásunkban feltártuk a selyemkóró (Asclepias syriaca) inváziójának közvetlen és

Az invázióssá váló fajok negatív hatásai mind a természetre, mind az emberekre nézve óriásiak. Tovább (Kép: Dr. Kelemen András)

Háziorvosok jelentkezését várja egy országos epidemiológiai kutatáshoz a Járványmatematika Divíziónkhoz tartozó Epidemiológiai és Surveillance Központ (Semmelweis Egyetem). Tovább

Az emlőszűrésen való részvétel életet menthet! – hívják fel a figyelmet az emlőrák elleni küzdelem hónapja alkalmából kutatóink. Tovább

A Járványmatematikai Divíziónkon belül a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központja saját honlapot kapott: https://semmelweis.hu/esk/

Oroszi Beatrix kollégánk fejti ki a véleményét a Népszaván. Tovább (Kép: Népszava)

Rózsa Lajosnak és Garay Józsefnek, a Járványökológiai Divíziónk kutatóinak jelent meg áttekintő (review) cikke a brit Parasitology lapban. Erről készült egy közérthető írás az Ökológiai

Dr. Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, Járványökológiai Divíziónk vezetője beszélt a kullancsok elterjedéséről a 24.hu-n. Tovább

A műsorban Garamszegi László Zsolt, az Invázióbiológiai Divízió vezetője beszélt a nemzeti labor küldetéséról, Halassy Melinda mutatta be a selyemkóró visszaszorításával kapcsolatos kutatásait, Süle Gabriella

Dr. Garamszegi László Zsolt, az Invázióbiológia Divíziónk vezetője a tigrisszúnyogok elterjedése kapcsán nyilatkozott a 24hu-nak.   Tovább

A koronavírus jelenlegi veszélyeiről, új alvariánsáról, a megelőzésről, az emlékeztető oltás fontosságáról, a nyári fesztiválok kockázatairól, az emberiséget veszélyeztető további vírusokról is beszélt Oroszi Beatrix,

Invázióbiológia Divíziónk kutatói egy Budapesthez közeli potenciális mosómedve inváziót figyeltek meg.  Tovább

Az urbanizáció, más néven városiasodás, jelentősen hozzájárulhat az inváziós szúnyog fajok és az általuk terjesztett betegségek terjedéséhez. Az urbanizált élőhelyek nagy mennyiségű táplálékforráshoz (emberek és

Az Invázióbiológia Divíziónk vezetőjével a Magyar Nemzet készített interjút. Tovább (Kép: Magyar Nemzet)

Az idegenhonos fajok inváziója a természetes és az ember által kezelt ökoszisztémákat egyaránt fenyegető biodiverzitás csökkenés egyik fő okozója. Az élőhelyek ökológiai helyreállítása kulcsfontosságú az

Az útszegélyek az inváziós fajok terjedésének egyik legfontosabb folyosói, és gyakran inváziós forrópontnak tekinthetőek. Az inváziós növényfajok az utak kezelői és a természetvédelem számára egyaránt

Magyarországon elsőként a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete szervezi a European Consortium for Mathematics in Industry (ECMI) alkalmazott és ipari matematikai konzorcium hallgatóknak szóló 36-ik modellezési

Az eurázsiai hód egy természetvédelmi jelentőségű, őshonos emlősfajunk, mely korábban kipusztult Magyarországról, ma azonban intenzíven terjed hazánkban, visszafoglalva korábbi élőhelyeit. Szelektív rágásával képes jelentős mértékben

Az Invázióbiológiai Divíziónk kutatója, Szentiványi Tamara a veszélyeztetett parazitafajok kutatásáról és védelméről beszélt a Qubit cikkében. Tovább

A lakosság segítségét kérik az inváziós csípőszúnyogok terjedésének megfigyeléséhez a kutatók – írja az Új Szó Nálunk. Tovább

El kell kezdeni a nehezen megszerzett tanulságokat beépíteni a járványvédekezésbe – vallja Oroszi Beatrix epidemiológus. A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ igazgatójával a Portfolio

A tüdőgyógyászat digitális átalakulásának előmozdítása, valamint népegészségügyi közös programok megvalósítása áll annak az együttműködésnek a fókuszában, amely érdekében stratégiai megállapodást kötött a Semmelweis Egyetem Egészségügyi

A magvetéses gyeprekonstrukciónál az időzítés, valamint az elvetett magok mennyiségének és arányának helyes megválasztása kulcsfontosságú. Az Ökológiai Kutatóközpont kutatása arra kereste a választ, hogy a

Dr. Földvári Gáborral – aki az ENL Járványökológia Divízióját erősíti – beszélgetett a 24.hu újságírója a kullancsok elszaporodásáról és az ellenük való védekezésről. Tovább (Kép:

Az idegenhonos fajok megjelenése, megtelepedése Magyarországon is számtalan ökológiai, gazdasági és társadalmi konfliktus forrása. A betelepülő fajok sok esetben invázióra és az őshonos rendszerek gyors

A dísznövények az emberi ültetés során új élőhelyre kerülnek, a gondozással megteremtődnek a számukra alkalmas életkörülmények. Később a természetes élőhelyeken a nyílt élettereket a kertekből

Az inváziós növény fajok a vegetáció átalakítása, a virágkínálat leuralása által, a helyi faunára, például a beporzó rovarokra is negatívan hatnak. Az Ökológiai Kutatóközpont és

A Szúnyogmonitor csoport új tanulmányában modell alapú megközelítéssel igazolta, hogy a lakosság közreműködésével gyűjtött úgynevezett “citizen science” adatok jól használhatók tudományos következtetések levonására. A “citizen

A közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca) inváziós növény elleni védekezés rövid távú hatásának vizsgálata: neofiton növények másodlagos inváziója az őshonos fajok regenerálódása helyett. A kutatás során

A mosómedve (Procyon lotor) Európa szárazföldi részén (pl. Franciaország, Belgium, Németország, Lengyelország területén jelentősen) elterjedt idegenhonos faj. Az állományok alapját elszökött házikedvencek és betelepítések képezik.

Az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium szakmai vezetőjével, Dr. Röst Gergellyel, a Szegedi Tudományegyetem matematikusával a National Geographic újságírója beszélgetett. Tovább (Kép: Bobkó Anna/SZTE)

Az SZTE Innovációs Napon először mutatkozott be a Szegedi Tudományegyetem vezetésével, további 15 felsőoktatási és kutatási intézmény konzorciumában megalakult Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium. Terveiről Dr. Röst

Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium néven járványok előrejelzésére, megelőzésére, matematikai modellezésére, a kórokozókkal és az invazív fajokkal kapcsolatos ökológiai kockázatok feltárására, digitális egészségügyi adatok elemzésére létrehozott kutatói